Karácsonyi népszokások és hagyományok – 3+1 különleges tradíció a világból és hazánkból

A karácsonyi népszokások közül a legtöbb a görögökhöz köthető. Számtalan legenda, mese és babona övezi az ünnepet, amelynek középpontjában a gonosz manók állnak. Ők azok, akik a Föld mélyén élnek, és egész évben azon foglalatoskodnak, hogy a Földet tartó, vastag fa törzsét elfűrészeljék. Viszont karácsony idején ők is megpihennek, és eljönnek az emberekhez, hogy egy kicsit szórakozzanak. Hatalmas ramazurit csapnak minden évben, de egy dologtól nagyon félnek, ami nem más, mint a tűz. Ezért is fontos, hogy minden görög lakásban valamilyen módon megjelenjen a tűz jelképe, legtöbben természetesen a kandallóban gyújtanak be ilyenkor. Vízkeresztkor aztán a pap által megszentelt víz bűvös ereje visszaűzi őket oda, ahonnan jöttek, a Föld gyomrába, ahol tovább fűrészelhetik a hatalmas, Földet tartó fa törzsét. Furcsa egy karácsonyi mendemonda, nem igaz?

A karácsonyi hagyományok között viszonylag újnak számít az, amit az írek pár éve kitaláltak, és be is tartanak. 12 pub Challenge néven ismert, amely a résztvevő kocsmák számát jelzi, és furcsábbnál-furcsább feladatokat kell teljesíteniük a résztvevőknek karácsony előtti hétvégén. A feladatok elsőre nem tűnnek nehéznek, azonban már 3-4 sör után biztosan el kell gondolkoznia az íreknek, hogy például ne mondjanak ki olyan tiltott szavakat, mint a pub vagy az ital. Mindezt csúnya, karácsonyi pulcsiban teszik, amelynél elengedhetetlen az extravagáns kinézet. Díszíthetik magukat és a ruhájukat is gömbökkel, csillámporral, vagy épp különleges kiegészítőkkel, a lényeg, hogy kitűnjenek a tömegből. Általában a 12. feladat az, hogy egy nagy, korsó vizet kell meginniuk a résztvevőknek, akik eddigre már igencsak becsípnek. Fontos, hogy felhívjuk a figyelmet a felelősségteljes alkoholfogyasztásra, ha véletlenül Írországban ünnepelnéd a karácsonyt.

Karácsonyi népszokások tekintetében Csehországban is van pár furcsa tradíció, amit ugyan évről-évre egyre kevesebben tartanak, de mégis a köztudatban elterjedtek. Az egyik ilyen, hogy a csehek nagy része élő pontyot vesz a karácsonyi menü elkészítéséhez. Ezt azonban nem december 24-én teszik, hanem jóval korábban, és addig, amíg nem főzik vagy sütik meg, a fürdőkádban tartják. A hiedelem szerint ugyanis minél tovább tartják otthonunkban, tiszta vízben a halat, annál ízletesebb lesz a húsa. Másik karácsonyi népszokás pedig a cseresznyevirághoz köthető. Minden évben december 4-én, Szent Barbara napján egy cseresznyefa ágat tesznek a csehek egy vázába, ami, ha karácsonyig kivirágzik, akkor a következő évben teljesül minden kívánságuk. Ez a két karácsonyi hagyomány teljesen hihető, és nem kapcsolódik semmilyen legendához, csak valahogy fent maradt az évek során.

Természetesen hazánkban is akadnak karácsonyi népszokások, amelyek más nemzetek számára furcsák lehetnek. Az egyik ilyen például Luca napjához, vagyis december 13-ához köthető. A hiedelem szerint ezen a napon Szent Luca átalakult boszorkánnyá. Sokan, azért, hogy megakadályozzák a házba jutását, fokhagymát dugtak a kulcslyukba, valamint keresztbe tették a seprűket az ajtó elé. Emellett ezen a napon nem szabad semmit kölcsönkérni, vagy adni, nehogy véletlenül a boszorkányokhoz kerüljön. A hagyomány szerint a nők nem dolgozhattak ezen a napon, azonban, ha ezt megszegték, akkor nem tojtak számukra tojást a tyúkok. Karácsony napjához is kötődnek legendák, mint például az, hogy az Esthajnalcsillag feljövetele után mindenkinek kötelező volt elfogyasztani az ünnepi vacsorát. Ez előtt azonban a ház urának a levegőbe kellett lőnie, hogy elűzze a gonosz lelkeket. Sokan első fogásként mézbe mártott fokhagymát ettek azért, hogy elűzzék a kártékony szellemeket a házból és a tanyáról.